Praktica gyüjtemény
rta: nandor - Dtum: prilis 12 2017 15:06:49

Teljes hr


Mikor elkezdtem fényképezni, a Prakticák uralták az Ofotért fényképezögépes kínálatát. Suli után be-be nézve egy-egy gépet lekérve a polcról csodáltuk öket. Akkoriban már lehetett kapni a B sorozatú elektronikus zárvezérlésü bajonettes Prakticákat is aminek az aljára motoros filmtovábbítót is lehetett csatlakoztatni (ilyet sose láttunk az Ofotértben), de jóval drágábbak voltak mint a teljesen mehanikus MTL, M42-es sorozat.

Ilyen varázsszavakat mormoltunk, hogy: "tükörakna", "beugró rekesz", "fresnel lence", "bajonettzár" stb.
A Szmena Szimból mellett csúcstechnikának tüntek.

Nyolcadikos ballagásomra meg kaptam az akkor utolsó MTL sorozatú Prakticát az MTL50-est. Igy kezdödött a kapcsolatom a márkával.

Középiskolás korom alatt nagyon sokat fotóztam vele, föleg a suliban, az oszálytársakat. Egy családi drezdai kirándulás alkalmával kaptam hozzá egy Pentacon 2,8/135-ös teleobjektívet. Azzal már egy kicsit paparazzi képeket is tudtam csinálni a csajokról az osztálykirándulásokon (persze ne gondoljon senki semmi rosszra). Amikor fényképész tanuló lettem, és elkezdtem komolyabban és egyre gyakrabban fényképezni, hamar kiderült, hogy ez a gép, sajnos ere nem alkalmas, nem bírja a strapát, többször kellett javítatnom.

Akkoriban szünt meg az NDK, egyesült az NSZK-val, odalettek a keletnémet termékek, uolsó darabok érkeztek a szocialista Prakticákból, és csábítónak tünt a BX20 tipus, három objektívvel az 1,8/50, 2,8/28, és a 2,8/135mm-essel adták szettben, potom 22e Ft ért. Vettem hozzá egy Praktica BD32-es LCD kijelzös rendszervakut is amivel a BX20 TTL-ben mérte a villanófényt. Fantasztikus volt. Bulikban a 28mm-es objektívvel 5,6 os rekesszel úgy lehetett fényképezni, hogy minden éles volt. Eleinte nagyon szerettem, aztán utáltam,mert sajnos kiderült, hogy ez sem bírja azt a strapát. Eddig tartott kapcsolatom a Prakticákkal.
Nikonnal kezdtem el fényképezni, ami soha nem romlott el a kezemben, de az egy másik történet.

Mikor megnyitottuk mütermünket, fotobizományival is elkezdtünk foglalkozni, nagyon sok Praktica megfordult nálunk, nagyon sok objektívvel, talán akkor ismertem meg igazán, hogy mennyi féle objektív van a Prakticákhoz. A digitális elöretörésével felhagytunk a bizományival, nem nagyon keresték a régi filmes gépeket, maradt egy-két Praktica és egyéb régi gép a polcon , de semmi több.



Aztán amikor felkértek egy müvészeti középiskolába, hogy tartsak fotó órákat a gyerekeknek akkor ötlött fel bennem, hogy milyen jól lehetne magyarázni a Prakticán a rekeszértékeket, és a záridöket.


De csak egy autómata záridejü B100-as Prakticát találtam a polcon, ezzel meg ugye olyan bután lehet csak elmagyarázni, hogy mi miért és hogyan van.
Keresgettem a neten ,és ekkor vettem az MTL5B-t



Ezzel aztán szépen lehetett szemléltetni a dolgokat. Aztán az egyik régiség vásáron kezembe akadt, egy nagylátószögü 2,8/28mm-es Pentacon objektív.



Mivel a Praktikák alapobjektívjeit elöszerettettel használják digitális gépekhez, elég sok a magában hírdetett váz, persze ezek így már nem olyan kapósak. Vettem a nagylátószögühöz egy MTL3-as vázat. az eladó úgy hírdette, hogy jár Egerbe ezért ott is átvehet?, így nem kellett postán zsákbamacskát várnom, elmondása szerint az alapobjektívet, már eladta róla.





A B sorozatú elektronikus zárvezérlésü gépekböl két féle volt, az egyikfélének az autómatikus záridöképzés mellet manuálisan is be lehetett állítani az idöket. A másiknak nem, csak az autómatikára hagyatkozhattunk, a beállított rekeszünkhöz, a gép adott egy záridöt, és kész.
Mivel volt már egy B100-asom amin csak autómatika volt, vágytam egy másik fajtára is. A BC1-et egy munkám során utambe esö idös úr hírdette, nem nagyon volt használva, vittem bele elemet, életre kelt, mosolyogtam, megvettem.


Ahogy jobban belemélyedtem, (ugye már a neten minden fent van) hatalmas objektív választék készült ezekhez a gépekhez, a legjobbak otthon készültek máluk, a Carl Zeiss jénai gyárában, és a drezdai Pentacon müvekben. Ezenkívül különbözö japán és délkoreai cégek gyártottak hozzá zoom objektíveket.

Következö tipussal már volt kapcsolatom, egy csapnivalóan rossz gépnek tartottam, a BC1-eshez képest egy bóvli termék, kemény müanyagház, kopó feliratok, nagyot kattanó felhúzókar, megijed az ember, hogy eltört benne valami. Valószínü, hogy utolérte a spórolás a gyárat, csak így tudták elfogadható Kelet európai áron gyártani.


A szettet egy internetes fórumon kínálták, a BX20-ashoz járt egy 35-70, egy 70-210-es objektív, és egy TTL kisvaku, ami egy Praktica márkájú szett táskában lakott. Ja és volt hozzá egy eredeti széles nyakpánt is, amiért középiskolás koromban hetente telefonálgattam az Ofotértbe.


Az eladó, abban a déldunántúli városban lakott, ahol unokahugom, így ö vette át, majd a családban kézröl kézre adva került végül hozzám. Nem csalódtam, ugyan úgy kattant a felhúzókar ahogy emlékrztem rá.


A gép nem nagyon lehetett használva, mert a záridök felirata szépen meg volt a tárcsán, de két tekercs elfényképezése után sajnos ugyan úgy megkopott mint annak idején .

Fentebb már említettem, hogy az elektrikusan zárvezérelt B tipusokból két féle van, nem, van egy harmadik is, ahol nincs autómatikus zársebesség választási lehetöség, csak manuálisan lehet beállítani az idöket, mondjuk sose értettem, hogy ez a gép minek van, de mindegy. Kreatív fotósoknak akik manuálisan szeretik beállítani az idöket, na de akkor nem használom az autómatikát, nem? De azért mégis jó, hogy ott van az a lehetség.



Mivel megint lett egy plusz optikám gép nélkül, és BMS-em még nem volt , vettem egy BMS vázat. Érdekes masina, olyan lebutított, nem lehet rá motoros filmtovábbítót sem csatlakoztatni. Mivel postán érkezett, csalódást okozott, nem volt drága, de nem is müködött.



Ahogy bogarászok a neten, olvasom, hogy gyártottak, hozzájuk AF-es optikát is , hmm, hát ez meg hogy m?ködik?
Nincsa gépekben AF motor. Aztán megtaláltam, hogy ezek a nyolcvanas évek végén kisérleti dolgok voltak, az optikában a motor és 3db AAA elem hajtja.



A keresö kidobott egy hírdetést is, a hírdetö Miskolcra is elviszi az optikát, ha kell. Ezt sógorom vette át, már nagyon vártam mikor próbálhatom ki, nem nagyon bíztam benne, hogy m?ködni fog.



Nem hittem el, és de, az expógomb lenyomására tekeri az autófókusz az optikát, és becsipog mikor élesre állt, fülig ért a szám, hogy Praktikán megy az autófókusz , hát ilyet. Valószín?, hogy a gép és az optika között lév? elektonikus rekeszérték átvitel elektronikája indíthatja az autófókuszt is, mert találtam olyan változatot is az objektívb?l, másik géphez gyártva, ahol az objektív oldalán van egy gomb, és azt megnyomva indul az AF.


A kilencvenes évek elején találtam hírdetésben Pentacon SiX TL három objektívvel ( 2,8/80 Biometar; 2,8/50 Flektogon és 2,8/180 Sonnar) fénymérös pentaprizmával és fényaknával eladó. Azt hiszem 20eFt körüli áron. Újszerü állapotban volt szinte sose használták, megvettem, de én sem használtam sokáig, aztán egy két mütermi esküvöt, és tablót fényképeztem vele, azért a rollfilm az rollfilm . Nekem azzal nem volt problémám, hogy egymásra húzta a kockákat, hanem inkább azzal, hogy a vakuszinkronja csúszott el. Ha nagyon figyelt az ember, már fülre lehetett hallani,
amikor exponált a gép, hogy a zár már bezárult és csak utána oldotta ki a vakut.

A Pentacon Sixhez gyártott objektívekröl azt kell tudni, hogy a többségét Jénában gyártották a Carl Zeiss müvekben, és adapter segítségével csatlakoztathatóak a Prakticákhoz.



Egy ilyen objektívet sikerült vásárolnom a minap, pontosabban egy 2,8/180-as Sonnar-t M42-es adapterrel. Sajnos jelen pillatatban a rekesze nem m?ködik, de majd megjavíttatom. Felraktam a digitálisra, megdöbbent? a rajza még így teljes rekesszel is.

A következö géppel is a 90-es évek közepén találkoztam elöször, hasonlít a Pentacon Six-hez, de modernebb kiviteü. Ez is 6x6 os képméretü, a váz elrendezése hasonló a Sixéhez, és az objektívbajonettje is megegyezik vele. Akkor egy fotóbörzén vettem, dolgoztam is vele, megbizhatóbbnak tünt mint a Pentacon Six. Aztán az új korszak beköszöntekor sajnos ettöl is megváltam.


Sokáig figyelgettem a hírdetéseket , mire végre felbukkant a KIEV60 -as. Szinte újszerü állapotban van,
már tettem bele filmet ki fogom próbálni.


A méretek szemléltetése véggett tettem mellé a Praktikát.




Mint már említettem korábban, véletlenül találtam és vettem meg a 180-as Sonnárt, nem ez miatt mentem , de végül a másik fényképezö gép szett nem felelt meg, és ha már ott vagyok és ott ez a Sonnar ne jöjjek haza üres kézzel.


Ezekben az objektívekben az a jó, hogy eredetileg Pentacon Six bajonettel gyártották öket, de gyárilag létezik hozzájuk adapter, amivel a M42-es Prakticákkal is lehet használni, söt létezik Exakta bajonettes adapter is .






Aztán mivel az objektívhez végül is sikerült szerezne egy gépet is (KIEV 60), amivel tökéletesen kompatibilis a Sonnar.
Elkezdtem keresgetni a Kiev nagylátószögü objektívjét a 3,5/45mm-es MIR26-ost. Ami valjuk meg elég ritka kishazánkban.



Így került látókörbe a Pentacon Six nagylátószögüje a Flektogon 4/50mm-es objektív. Amit ráadásul Egerben hírdettek, söt el is hozták nekem a szomszéd házból !



Végül is teljes lett a szett, vagyis az objektív park közepe megvan, 50mm; 80mm; 180mm. Lehet vele szükebb helyen is fotózni , és a portré fényképezés is megoldott.




A minap sikerült szert tennem egy Kiev 6C tipusú gépvázra, valószín?, hogy az objektívjét már külön eladták, ez a 60-as el?dje, jelent?s különbbség, hogy balkezes exponálógomb van a gépen, annak ellenére, hogy a filmtovábbítás jobbkezes, hát mit ne mondjak, elég esetlen.







folytatom....